Szárazfal-építési művészet

Szárazfal-építési művészet

A kulturális identitás megalkotásában nagy szerepet játszó történelmi és társadalmi körülmények felismeréséhez egyfajta jelzőzászlóként megtalálhatjuk a megadott kultúrára jellemző és a népi szokásokat tükröző anyagi (materiális) és szellemi (immateriális) örökséget. Az évtizedekig egészen jogtalanul figyelmen kívül hagyott hagyományos építési forma, a szárazfal-építés, valamint az összekötő anyag használata nélküli vernakuláris építészet általában, az úgynevezett száraz építés, a Földközi-tengert környező tájak jellemző ismertetőjele.

 

Ettől függetlenül, az ilyen fajta materiális örökséget sokáig alábecsülték és nem szenteltek neki nagyobb teret és kellő tudományos figyelmet, így a megítélése is kérdéses volt. Ez teljesen jogtalan volt, hiszen ezen a területen tengerektől, határoktól és kultúráktól függetlenül szorgos kezek sokai dolgoztak azon, hogy a karsztvidéki kő segítségével gyönyörű formákat és településeket alkossanak, valamint olyan tájakat formáljanak, amelyek számos európai kultúra kiindulópontjának számítanak manapság.

Kažun
Zoran Jelača

Ebből kifolyólag, azzal, hogy a szárazfal-építés felkerült az UNESCO kulturális örökséglistájára, a társadalom nagy lépést tett a hagyományos építésmód megóvásában, mert annak ellenére, hogy lehetetlen megóvni az összes ilyen módon épített falat, kőépületet, vagy a szőlőültetvény köré épített falat, kötelező feladat megóvni a századokon át gyűjtött tudást és átadni azt a következő nemzedékeknek. A földművesek kénytelenek voltak elsajátítani a szárazfal-építési művészetét és ezt átadni a következő generációknak, azonban erről nem maradt írásos nyom, és ez kulcsfontosságúnak minősült az építésmód tekintetében a 20. század utolsó évtizedeiben bekövetkezett törésben.

 

A szárazfal-építés éppen a 4Grada-Dragodid nevezetű egyesület és néhány egyén törekvésének köszönhetően 2016-ban alapos elemzés tárgya volt, és immateriális kulturális örökségként védett státuszba került Horvátországban. E mellett, az UNESCO Kormányközi Bizottsága a következő évben Horvátország, Ciprus, Franciaország, Görögország, Olaszország, Szlovénia, Spanyolország és Svájc közös nevezésével indított kezdeményezés hatására felismerte ennek a hagyománynak a fokozott jelentőségét, és a 2018-as év végén a kulturális világörökség részeként, védelem alá helyezte.

 

A mai időkben, amikor minden történelmi nyom megabyte-okban kerül feljegyzésre, nagyon fontos megérteni és megismerni a szárazfal építési mód struktúráját és célját, hiszen ezzel megismerhetjük a tőlünk távol eső nemzedékek szokásait és életmódját is.

A hagyományos építési mód egyszerűsége és hasznossága a mai idők modern társadalma és építészei számára is fontos tényeket közölhet, hiszen a mai idők elvárásaihoz szabott fenntartható forrásfelhasználás egyetlen módja a mai és a jövő nemzedékek fennmaradásában.