Krka / Skradin / Prokljansko jezero

Krka / Skradin / Prokljansko jezero

Šibenik város hátterében zord tájra találunk és semmi sem utal arra, hogy valahol a legmagasabb horvát hegy, a Dinara-hegy alatt, egy húsz méteres vízesésből indul útjára a karsztvidék egyik legszebb folyója, a Krka-folyó. A folyó torkolatánál található elbűvölő történelmi kisváros, a Skradin és az innen egy kicsit távolabb eső, éppen idegenforgalmi felvirágzását élő Šibenik miatt a folyó ideális célpont az egynapos kirándulásokhoz, amelyek során közelről megismerheti a mésztufa alakok, a nagy és hangos vízesések királyságát, valamint a víz ereje által alkotott nem mindennapi környezetet.

 

Az első öt kilométeren a folyóhoz még öt kisebb mellékfolyó társul, majd termékeny mezőkön át halad egészen a Brljansko-tóig, ahonnan a zord karsztvidéket „hasítja át”. Annak ellenére, hogy a Krka Nemzeti Parkhoz tartozó védett folyó nagyobb részén nem megengedett a kajakozás, a napi túránkat megtehetjük Skradinbol haladva a Krka-folyó hideg vízét és a tengeri vizet magába hordozó gyönyörű Prokljansko-tavon át. A könnyed túra során leevezhet Šibenikig, de előtte fürödjön egyet a Bilice strandon és kóstolja meg az itteni ételkülönlegességek egyikét, például a környéken fogott angolnát.

Ivo Biočina

A park többek között attól különleges, hogy a jól kifejlesztett gyalog- és kerékpárutaknak köszönhetően minden szegletét megismerhetjük, így majd nem mulasztja el megtekinteni Visovačko-tavon található Visovac nevezetű szigeti kolostort, a Burnum római tábort, vagy a folyó felett emelkedő középkori erődöket.

Ugyanúgy, gyalogutakon megtekinthetők a felújított malmok is és az itt kiállított helyi néprajzi hagyaték, valamint megismerheti a gabonafélék eredeti őrlési módját.

 

A Krka-folyó mentén számos mésztufa gátat és gyönyörű vízeséseket láthat, utolsóként a Skradinski buk vízesését. Attól függetlenül, hogy nem a legmagasabb, kétségtelenül a leglátványosabb vízesések közé tartozik a nyolcszáz méteres hosszúságával és több mint negyven méteres magasság különbségével. Utána magán múlik, hogy meglátogatja-e a fennmaradt hat vízesését is. Amennyiben pedig nem evezet eleget, a közelben lévő utazási irodák szívesen elvezetik a Krupa- és Zrmanja-folyókra, evezés közben pedig minden bizonyára felteszi majd magának a kérdést, hogyan lehet, hogy egy ilyen kis területen ennyi szép dolgot láthat az ember és, hogy épp maga épp most egy ilyen ideális helyen tartózkodik.